Főként éjjel aktív. Nagy kiterjedésű, zavartalan erdőkben él. Vackát sziklahasadékban, elhagyott üregben, bozótosban alakítja ki. Zsákmányát 3-4 méteres ugrásokkal kapja el. Magányosan él, a felnőtt állatok csak a párzási időszakban keresik egymás társaságát. Territóriumát szagokkal, székletével és vizeletével jelöli. Párzási ideje február-márciusban van, a kölykök április-májusban jönnek a világra. 3-5 hónapos korukig szopnak, de ekkor már eljárnak anyjukkal vadászni. Az utódok 10 hónaposan hagyják el anyjukat, de ivaréretté csak második évükben válnak.
A hiúz csúcsragadozó, így a felnőtt állatoknak nincs természetes ellensége. A fiatal egyedeket esetenként megölik a farkasok, medvék. A 20. század elején állománya mindenfelé lecsökkent, sok helyről teljesen el is tűnt. Az 1980-as évektől az Északi-középhegység területén megfigyelhető a faj természetes visszatelepülése, ma fokozott védelem alatt áll, természetvédelmi értéke 500.000 Ft.
Kárpáti hiúz
(Lynx lynx carpathicus)
Rend:
Ragadozók (Carnivora)
Család:
Macskafélék (Felidae)
Élőhelye:
Közép-Európa, a Kárpátok, az Alpok és a környező hegyvidékek erdei.
Testtömege:
18-36 kg
Testhossza:
70-130 cm, farka 10-15 cm hosszú.
Tápláléka:
őz, muflon, zerge, nyulak, rágcsálók, madarak.
Szaporodása:
67-74 napos vemhesség után 2-3 kölyök születik.
Élettartama:
12-17 év, ritkán eléri a 20 évet is.
Természetvédelmi besorolás: 
Ismertető:
Gondolta volna?
A Miskolci Állatkertben : Kiválóan mászik fára, menekülés esetén többnyire ezt a menekülési formát választja. Bár szükség esetén úszni is jól tud, de kerüli a vizet, a patakokon és folyókon való átkeléshez a vízből kiálló köveket vagy kidőlt fákat keres.
Kárpáti hiúzaink kifutója 2015-ben került átadásra. Akkor érkeztek meg jelenlegi lakói is: a hím a németországi Chemnitzből, míg a nőstény a csehországi Chomutovból.
Örökbefogadója:
Radványi Zsolt és Técsi Ágnes
Vadon János
Ardai Mariann
Szabó Anett
Török Beáta