Barnásszürke szőrzete a hátán kékesszürke árnyalatú, amely sziklás élőhelyén kiváló rejtőszínt biztosít számára. A kos szarva jellegzetesen kifelé forduló, a vége hátrafelé csavarodik, hossza akár 80 cm is lehet. A nőstény is szarvat visel, az azonban jóval kisebb, legfeljebb 20 cm-es. Kisebb-nagyobb csapatokban él, melyeket legalább 5, de akár 400 egyed is alkothat. Párzási ideje decembertől februárig tart. Az utódok májustól júliusig terjedő időszakban jönnek a világra. Kétéves korukra ivaréretté válnak, de a kosok az egymással való vetélkedés hatására általában csak hétéves kor után tudnak szaporodni.
A kék juh a hópárduc és a leopárd fő zsákmányállata, de a bárányokra a rókák és a ragadozó madarak is veszélyt jelentenek. Húsa miatt az ember is vadássza. Mivel élőhelye nehezen megközelíthető, a helyi lakosság nem kereskedelmi, csak önellátó célból vadássza, így az ember nem veszélyezteti fennmaradását. Az európai állatkertekben élő állományát törzskönyvi program (ESB) keretében tartják.
Kék juh
(Pseudois nayaur)
Rend:
Párosujjú patások (Artiodactyla)
Család:
Tülkösszarvúak (Bovidae)
Élőhelye:
a Himalája hegyei, a Tibeti-fennsík és a körülötte lévő hegyvidék.
Testtömege:
hímek átlagsúlya 75 kg, nőstények átlagsúlya 35 kg.
Testhossza:
115-165 cm
Tápláléka:
füvek, zuzmók, mohák, és cserjék levelei, hajtásai.
Szaporodása:
5 hónapos vemhesség után 1 bárány születik.
Élettartama:
15-16 év.
Természetvédelmi besorolás: 
Ismertető:
Gondolta volna?
A buddhista kolostorokban élő szerzetesek óvják a körülöttük élő kék juhokat, annak ellenére is, hogy egyes területeken az állatok károkat okoznak a termésben.