Miskolci Állatkert és Kultúrpark

Miskolc Zoo a facebookon Miskolc Zoo a twitteren Miskolc Zoo az instagramon Miskolc Zoo a youtube-on

Kétéltű-kampány

Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) 2007/2008-as természetvédelmi kampánya egy világméretű program része. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) és az Állatkertek és Akváriumok Világszövetsége (WAZA) közösen hirdette meg a "Kétéltű Bárka" (Amphibian Ark) elnevezésű programot és a 2008 A Béka Éve nevet viselő globális természetvédelmi kampányt. Ehhez kapcsolódik az EAZA idei, a kétéltűek védelmét célzó kampánya is.

A kétéltűekről általában
A kétéltűek magyar és tudományos elnevezése (Amphibian) egyaránt arra utal, hogy - nagy általánosságban - a lárváik vízi életmódúak, a kifejlett állatok pedig többé-kevésbé szárazföldi életmódúak. Egyes fajok életmenete azonban ettől eltérhet: vannak olyan fajok, melyek kifejletten sem hagyják el a vizet, más fajaik pedig többé-kevésbé függetlenedtek a vízi élettértől.

A kétéltűeket az első szárazföldi gerinceseknek tekinthetjük. Első képviselőik mintegy 400 millió évvel ezelőtt, a devon korban alakultak ki. Jelenleg körülbelül 6.300 fajuk ismert, melyek rendszertanilag három rendet alkotnak: a békák vagy farkatlan kétéltűek (Anura), a farkos kétéltűek (Caudata) és a lábatlan kétéltűek (Gymnophiona) rendjét.

Bőrük többé-kevésbé nedves, csupasz, benne méregtermelő mirigyek is lehetnek, melyeket kizárólag védekezésül használnak. Légzésük a lárvák esetében kopoltyúval történik, a kifejlett állatok esetében többnyire tüdővel és a bőr felszínén át, de egyes fajoknál kifejletten is megmaradhat a kopoltyú. Néhány szalamandra esetében a tüdő hiányzik, ezeknél a fajoknál a légzés kizárólag a bőr felszínén történik. Testhőmérsékletük a környezet hőmérsékletétől függ, így a hidegebb és túl meleg időszakokat téli illetve nyári álomban vészelik át. Széles körben elterjedtek, az esőerdőktől a mocsaras területeken át az ember által átalakított élőhelyekig sokfelé megtalálhatóak, csak a hideg éghajlatú és a legszárazabb sivatagi területekről, valamint néhány óceáni szigetről hiányoznak.

A kétéltűek sokfélesége
A kétéltűek széles körben elterjedtek, az esőerdőktől a mocsaras területeken át az ember által átalakított élőhelyekig sokfelé megtalálhatóak, csak a hideg éghajlatú és a legszárazabb sivatagi területekről, valamint néhány óceáni szigetről hiányoznak. A legnagyobb számban a trópusi területeken, a dél- és közép-amerikai, valamint a nyugat-afrikai esőerdőkben fordulnak elő - a közép-afrikai és a délkelet-ázsiai esőerdők a kétéltűek tekintetében még kevésbé feltárt területnek számít. A legtöbb kétéltűfajt Brazíliából írták le, ahol 751 ismert faj él, de az ismert kétéltűfajoknak több mint 10 %-a él Kolumbiában is, ahonnan 697 fajt írtak le eddig. Magyarországon 18 kétéltűfaj őshonos.

A kétéltűek körében igen magas az endemizmus aránya, azaz a kizárólag egyetlen országban előforduló fajok száma. A legtöbb endemikus faj természetesen ott fordul elő, ahol a legmagasabb a kétéltűfajok száma, így Brazíliában 489, Kolumbiában pedig 337 endemikus kétéltűfaj él. A különféle szigeteken azonban 100 %-os is lehet az endemizmus aránya, azaz például Jamaicán, a Seychelle-szigeteken, vagy éppen Új-Zélandon az ott élő kétéltűek mindegyike csak abban az országban fordul elő. De az olyan nagyméretű szigeteken, mint Madagaszkáron, Kubában és Ausztráliában is 90 % fölötti az endemikus kétéltűfajok aránya.

A kétéltűek haszna
A kétéltűeknek igen fontos szerepük van az élő rendszer egyensúlyában, mint a táplálkozási hálózat eleme. Amellett, hogy a nagyobb testű állatok számára zsákmányt jelentenek, ők maguk irdatlan mennyiségű ízeltlábút fogyasztanak el. Egyetlen varangy 90 nap alatt körülbelül 10.000 rovart is elfogyaszthat! Ezáltal fontos szabályozó szerepük van a rovarkártevők elleni természetes védekezésben; a kétéltűek hiányában a növénytermesztés és az állattenyésztés egyaránt hatalmas károkat szenvedhet, valamint különféle emberi betegségek rovarok általi terjedése is nagyobb méreteket ölthet.

A kétéltűek bőre igen összetett és különleges vegyi anyagokat termel. Ezek között az anyagok között vannak olyanok, melyeket az emberiség a gyógyászatban igen sikeresen használ. Így a kétéltűek bőre által kiválasztott anyagokból olyan gyógyszereket, illetve gyógyhatású szereket készíthetnek, melyeket fájdalomcsillapításra, szívroham utáni kezelésekhez, rákos megbetegedések elleni kezelések során, az Alzheimer-kór enyhítésére, vagy éppen a HIV vírussal fertőzöttek kezelésére használhatnak.

Mivel a kétéltűek bőre képes átereszteni a vizet és a levegőt, ezért a környezeti szennyeződésekre sokkal érzékenyebbek, mint más élőlények. A kétéltűek a környezet állapotát jelző, nagyon fontos indikátorfajok, ugyanis a mezőgazdasági és ipari szennyeződések hatására bekövetkező környezetromlást az elsők között jelzik.

Veszélyben a kétéltűek
A fajok veszélyetetettségének mértékét a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) besorolása szerint szokás megadni. Az IUCN Vörös Listáján 5.918 kétéltűfaj szerepel, melyeknek közel egyharmada (32,2%) számít veszélyeztetettnek, azaz 1.896 faj tartozik a kritikusan veszélyeztetett, a veszélyeztetett és a sebezhető kategóriába. Közülük 130 faj, amelyeket kritikusan veszélyeztetettnek minősítenek, régóta nem került már szem elé, így elképzelhető, hogy kihaltak, egy fajt pedig a vadon kihalt kategóriába sorolnak. Az IUCN 34 fajt tart nyilván, melyek az elmúlt 1.500 év során haltak ki, közülük kilenc faj 1980 óta. A felmérések alapján a fajok közel felének (42,5%) állománya csökkenő tendenciát mutat. A fajok mintegy egynegyedének (26,6%) állománya stagnál, és mindössze 0,5% mutat növekvő tendenciát. A teljességhez hozzátartozik, hogy a fajok meglehetősen nagy része, közel egyharmada (30,4%) esetében nincs megfelelő adat az állományok trendjéről.

Mivel a kétéltűek életciklusuk során a vízhez és a szárazföldhöz egyaránt kötődnek, ezért a vízi és a szárazföldi élőhelyek romlása egyaránt fenyegeti őket. Így a veszélyeztető tényezők közül a legtöbb, közel 4.000 fajra az élőhelyek degradációja és elvesztése jelenti a legfőbb veszélyt. Több mint 1.000 faj fennmaradását veszélyeztetik a különféle társadalmi eredetű környezetszennyezések, így a vizek savasodása és nehézfémekkel való feltöltődése. Az ózonréteg elvékonyodásának következtében megnövekedett ultraibolya-sugárzás fejlődési rendellenességeket okoz a kétéltűek lárváinak fejlődése során. Jelentős veszélyt jelentenek ezeken kívül a kétéltűekre a természeti katasztrófák, az invazív (betelepített és behurcolt) fajok, valamint a betegségek is.

1998-ban fedezték fel a Batrachochytrium dendrobatidis nevű rajzóspórás parazita gombát, amely a kétéltűek körében járványszerűen terjed. Hatalmas pusztítást képes végezni, hiszen ahol megjelenik, ott egy év alatt az egyedek 80%-át elpusztítja. A gomba világszerte történő elterjedése az emberi tevékenységnek köszönhető, mivel a járvány eredete feltehetően a laboratóriumi állatként kedvelt karmosbékákhoz (Xenopus sp.) kapcsolódik. A halált okozó betegség pontos mechanizmusa ugyanis még nem igazán ismert, elképzelhető, hogy a kétéltűek bőrlégzését, vagy az ásványi anyagoknak a kültakarón át történő transzportját gátolja, de az sem zárható ki, hogy a vérkeringésbe juttat mérgező anyagokat. A fertőzést egyelőre csak laboratóriumi körülmények között sikerült gyógyítani.

Mi a megoldás?
A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) kidolgozott egy akciótervet a kétéltűek tudományos kutatására és az élőhelyen történő megóvásukra. Azokat a fajokat, melyeket a természetes élőhelyükön a jelenlegi körülmények között nem lehet fenntartani, az Állatkertek és Akváriumok Világszövetségével (WAZA) karöltve zárttéri tenyésztéssel kívánják akár hosszabb távon is megőrizni. Ennek a tevékenységnek a koordinálására jött létre a "Kétéltű Bárka" (Amphibian Ark) elnevezésű program, melynek keretében a 2008-as esztendő a Béka Éve a világ természetvédelmében.

EAZA A Béka Éve Kampány
Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) is csatlakozott a világméretű természetvédelmi kampányhoz. A kampány elsődleges célja a népesség figyelmének felhívása a kétéltűek fontosságára és a fennmaradásukat fenyegető veszélyekre. Ezen kívül az EAZA célja minimum 750.000 euro összegű adomány összegyűjtése, melyet a kétéltűvédelemre, a "Kétéltű Bárka" sikeres működésére fordítanak. Emellett minél több állatkertnek kellene bekapcsolódnia a kétéltűek zárttéri (ex situ) fenntartását szolgáló programokba, valamint a természetvédelmi szervezetek és az állatkertek közötti kapcsolatokat mind szorosabbra próbálják fűzni.

A Béka Éve kampányhoz hazánk csaknem minden állatkertje csatlakozott, nem csak azok, melyek teljes jogú tagjai az EAZA-nak. Több állatkertünkben is a kétéltűeket bemutató fotókiállítás nyílt, egyes helyeken kis tavakat hoztak létre, mint béka-élőhelyeket, és van, ahol egész napos rendezvényekkel kívánják felhívni a látogatók figyelmét a kétéltűeket fenyegető veszélyekre.

Ön is tehet valamit a kétéltűekért!
A világméretű kampánynak fő célja, hogy felhívja a világ népességének a figyelmét, hogy a kétéltűek kipusztulásának veszélye világméretű probléma, mely ellen a világ minden pontján tenni kell valamit. Itt, Közép-Európában, Magyarországon, Ön is tehet valamit a kétéltűek fennmaradásáért! Saját kertjében kialakíthat egy kis tavat, mely a kétéltűek számára szaporodó- és élőhelyet biztosíthat. A különféle természetvédelmi és környezetvédelmi szervezetek szívesen fogadják az önkénteseket a kétéltűek védelmét is szolgáló munkájukhoz. Állatkertjeink pedig segítenek adományát eljuttatni a "Kétéltű Bárka" programhoz, mellyel Ön is támogathatja a kétéltűek fennmaradását.

Magyar Állatkertek Szövetsége Species360: Global information serving conservation Magyar Madártani és Természetvédelmi EgyesületMiskolci Állatkórház Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program Miskolc Megyei Jogú Város Miskolc Holding Zrt. Miskolci Városgazda Nonprofit Kft.