Négy év után született újra kúszósül

Pünkösdkor is várunk téged, amikor a bárányok és kecskegidák, a David-szarvas borjak és kengurukölykök mellett a legifjabb kúszósüllel is találkozhattok. A hazai állatkertek között igazi kuriózumnak számít, hogy szaporodik ez a faj, hiszen korábban is csak a mi állatkertünk büszkélkedhetett azzal, hogy ez a különleges rágcsálófaj utódokat nevelt. Külön öröm számunkra is, hogy három év kihagyást követően idén újra kölyköt köszönhetünk a kúszósülök kifutójában.

Az észak-amerikai kúszósül (Erethizon dorsatum) utóda mintegy 7 hónapos vemhesség után, nagyon fejletten jön a világra. Állatkertünk legifjabb urzonja (ahogy másképp nevezik a fajt) április utolsó napjaiban született, és már az első napon is próbált a fára felkapaszkodni. A szülei jellegzetességét képező, a fekete szőrméjük alatti tüskék is nagyon korán, alig pár órásan már védelmet jelent az utód számára. A természetben a nőstény szinte kizárólag éjszaka keresi fel a kölyköt, hogy anyatejjel táplálja, az állatkertben azonban természetesen napközben is gyakran követi anyját az utód. A jelenlegi kúszósül párunknak ő az első kölyke, aki az első vizsgálatok alapján hímnek bizonyult. Gondozóitól a Forest nevet kapta.

Habár a szinte egész Észak-Amerikát magába foglaló elterjedési területén gyakori állatfajnak számít – egyes helyeken, mint gazdasági kártevő, létszámát gyérítik is – állatkertekben azonban ritkának számít: a nyilvántartások szerint Európában alig több, mint 40 állatkertben, Magyarországon pedig csak a Miskolci Állatkertben lehet velük találkozni. A szaporulat pedig még ritkább: kontinensünkön jelenleg mindössze 9 idén született kis kúszósül nevelkedik. 

A korábban állatkertünkben nevelkedett kúszósül kölykök kölykök közül volt, aki Lengyelországba vagy éppen Szlovákiába, míg mások Németországba vagy Franciaországba kerültek. A most világra jött kölyök a nyári hónapokat természetesen még anyja mellett tölti, azt követően azonban ő is elköltözik majd egy másik állatkertbe.