Háromélű vaskos szarvai hátrafelé íveltek. Termete erős és zömök, igavonó ereje másfélszer nagyobb a szarvasmarháétól. Kicsit gyáva természete szilaj vadsággá változik, ha ingerlik, ellenségét inkább eltiporja mint felökleli. Hangja sajátságos szaggatott „bégetés”. Kedveli a vizenyős, mocsaras helyeket, ahol kedvére fürödhet.
A házi bivalyt, vagy más néven vízibivalyt Ázsiában háziasították, feltehetően már 6000 évvel ezelőtt. Onnan terjedt el Európában is, Magyarországra minden bizonnyal a 12. században érkezett meg. A 16. századtól volt kiemelt fontossága a bivalytartásnak, ugyanis hármas hasznosítással tartották: igavonásra használták, de fogyasztották tejét és húsát is. Habár egy évszázaddal ezelőtt még mintegy 150.000 bivalyt tartottak Magyarországon, ma mindösszesen 1500 állatra tehető az országos állománya. Ennek nagy része egyes nemzeti parkjainkban, természetes legelőkön tartva él.