Általában kisebb rajokban él, de az idősebb, nagyobb példányok magányos életmódúak. A hímek hasúszója hosszabb mint a nőstényekké. A test színe és a pikkelyek alfaj függvényében változóak.
Koi ponty
(Cyprinus carpio)
Rend:
Pontyalakúak (Cypriniformes)
Család:
Pontyfélék (Cyprinidae)
Élőhelye:
Eredeti őshazája Ázsia és Közép-Európa. A Koi pontyot a közönséges pontyból tenyésztették ki Kínában, a Jin dinasztia idején, majd később meghonosították Koreában és Japánban is.
Testtömege:
0,5-4 kg
Testhossza:
30-60 cm
Tápláléka:
Mindenevő, rákokkal, rovarokkal, férgekkel, vízinövényekkel, algákkal, magvakkal táplálkozik.
Szaporodása:
Ikráit a sekély vizekben levő növényzetre rakja le tavasztól nyárig. Egy nőstény körülbelül 300.000 petét (ikrát) rakhat le. 25-32˚C-os hőmérsékleten három nap alatt kel ki a halivadék, amely testhossza az első napon 5-5,5 mm. A hímek 3-5 évesen, a nőstények 4-5 évesen ivarérettek.
Élettartama:
Általában 17-20 évig élnek, de előfordult, hogy elérték a 47 évet is.
Ismertető:
Gondolta volna?
A koiok figyelmetlenségből vagy véletlenül elszabadultak az összes kontinens vizeiben, kivéve az Antarktiszt. Néhány nemzedék alatt elvesztik színeiket, és felveszik a közönséges ponty rejtőszíneit. Sok helyen özönfajnak és kártevőnek tekintik őket. Táplálkozási módjukkal felkavarják a vizet, ami így alkalmatlanná válhat az úszásra és az ivásra. Elcsúfítja a vízi utakat, és csökkenti vízinövények sokféleségét. Egyes országban az okozott károk miatt sok pénzt fektettek be kiirtásukba, jórészt sikertelenül.