Az egyiptomi vándorsáska magányosan vagy hatalmas, vándorló raj tagjaként él, amelynek létszáma akár 50 millió is lehet. Mivel az egyedek egymáshoz igazodnak a rajban, az képtelen irányt váltani. Az átalakulást az egyedek egymáshoz való dörzsölődése okozza.
Afrikai vándorsáska
(Schistocerca gregaria)
Törzs:
Ízeltlábúak (Arthropoda)
Rend:
Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család:
Sáskafélék (Acrididae)
Élőhelye:
Legnagyobb számban az észak-afrikai Száhel övben él, de állománya kiterjed az arab államokra, Iránra, Izraelre, Törökországra és Dél-Spanyolországra is. Az Afrika területén vándorló sáskák a több hónapos út során 3000-5000 kilométeres távolságokat tesznek meg.
Testtömege:
2 gramm
Testhossza:
A hímek hossza 60 milliméter, a nőstényeké 80 milliméter.
Tápláléka:
Tápláléka levelek, növényi szárak, gyümölcsök és virágok. Nem válogatós, minden növényt megeszik. Minden nap a saját testsúlyával (2 gramm) megegyező súlyú táplálékot fogyaszt.
Szaporodása:
A nőstény több, 80-100 darab petét tartalmazó petecsomót rak a talajba. A petecsomót habburok védi, amely meg is keményedik.
Élettartama:
Egy kifejlett sáska 2 hónapig él.
Ismertető:
Gondolta volna?
A Miskolci Állatkertben : 1988-ban egy vándorsáskának sikerült átrepülni az Atlanti-óceánt, és elérni a Karib-szigeteket. Egy 40 milliárd egyedet számláló raj képes egyetlen nap alatt 80 000 tonna terményt „betakarítani”.
Afrika-házunk egyik terráriumában mutatjuk be az afrikai vándorsáskákat.