Gyakran látni a nyílt kultúrtájak és erdőszélek felett vitorlázni, ilyenkor szárnya enyhe "V" alakban felfelé hajlik. Az olyan területeket kedveli, ahol váltakoznak az erdők és mezők, a rétek és szántóföldek. Dél-Európában főleg szubalpin és hegyi erdőket népesít be. A költő- és hálóhelye mindig fákon van. Közép-Európában messze a leggyakoribb ragadozó madár, de helyenként állománya drasztikusan lecsökkent.
Egerészölyv
(Buteo buteo)
Rend:
Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család:
Vágómadárfélék (Accipitridae)
Élőhelye:
Nyílt vidékeken, mezőkön, legelőkön, vizenyős területeken vadászik, és a közeli erdőben fészkel. Olyan helyeken is vadászik, ahol az ember gondoskodik arról, hogy a növényzet ne nőjön magasra. Táplálékát majdnem mindig ezeken a területeken keresi, így elterjedése is ezekhez a nyílt vidékekhez kötődik.
Testtömege:
Hímek átlagosan 790 g, tojók átlagosan 990 g.
Testhossza:
Testhossza 50-57 cm, szárnyfesztávolsága 110-130 cm.
Tápláléka:
Főként pockokat fog, de gyíkokat, kígyókat, madárfiókákat, kétéltűeket (leginkább békákat), rovarokat és férgeket is eszik.
Szaporodása:
Többnyire április végén rakja le első tojásait, és rögtön el is kezd kotlani. 2-5 tojást rak, kotlási ideje 33 nap. A tojások súlya 50-60 g. Fehér alapon többé-kevésbé vörösesbarna és szürkésbarna foltosak. A nagyobb fészekaljon később kezd kotlani. Az ölyvek száma is erősen függ a pockok, egerek számától.
Élettartama:
Akár 26 évig.
Természetvédelmi besorolás: 
Ismertető:
Gondolta volna?
A Miskolci Állatkertben : A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2012-ben Az év madarának választotta.
Az állatkertben látható egerészölyvek mindannyian a szabad természetből származnak. Sérülten kerültek be az állatkertbe, szabadon engedni azonban sajnos már nem lehet őket.