Főleg éjjel aktív, a nappalt földalatti vagy sziklaüregekben tölti. Az üregeket többnyire párban használják, ám táplálkozni magányosan járnak. Ha veszélyben érzi magát, tüskéit felmereszti. Támadás esetén a hosszú felszíni tüskék alatti rövidebb, de jóval erősebb tüskék komoly sérülést okozhatnak a ragadozóknak.
Fehérfarkú sül
(Hystrix indica)
Rend:
Rágcsálók (Rodentia)
Család:
Gyalogsülfélék (Hystricidae)
Élőhelye:
Dél-Ázsiában él, a Közel-Kelettől Indiáig. A Himalájában 2400 m magasságig fordul elő.
Testtömege:
11-18 kg
Testhossza:
70-90 cm
Testmagassága:
24 cm
Tápláléka:
Étrendjét különféle növényi részek alkotják: gyümölcsök, zöldségek, magvak, gyökerek, fakéreg. Megfigyelték, hogy ásványianyag-pótlásként megrágja a csontot is.
Szaporodása:
A sülök vemhességi ideje 4 hónap, ez kb. 113 nap, amelynek a végén 2-4 utód születik. A kölykök viszonylag fejlettek, nyitott szemekkel és rövid, fehér puha tüskékkel születnek. Anyjuk 2 hónapos korukig táplálja őket. A sülök ivarérettségüket 2 éves korukban érik el.
Élettartama:
Általában 20 év.
Ismertető:
Gondolta volna?
A Miskolci Állatkertben : Tüskéi olyan hatékony védelmet jelentenek számára a ragadozókkal szemben, hogy akár a leopárdon vagy a tigrisen is képes halálos sebet ejteni.
A sülök földünk 3. legnagyobb termetű rágcsálói a kapibarák (vízidisznók) és a hódok után.
A Liza nevet viselő nőstény fehérfarkú sül 2010-ben a csehországi Libereci Állatkertből érkezett Miskolcra, míg jelenlegi párja 2020-ban Szlovéniából, a Ljubljanai Állatkertből költözött állatkertünkbe.
Kifutójuk felújítása miatt látogatóink ideiglenesen nem láthatják a fehérfarkú sülöket.