A guanakó a négy dél-amerikai teveféle egyike, közülük kettő vadon élő (a guanakó és a vikunya), kettő pedig háziasított faj (a láma és az alpaka). A nőstények és utódaik csordákban élnek, amelyet egy domináns hím vezet. A többi csődör magányosan vagy fiúcsapatokba verődve él. Párzási idejük december, január, az utódok egy év múlva, ugyanebben az időszakban jönnek világra. A csikó féléves koráig szopik, egyévesen válik anyjától függetlenné, ivarérettségét kétévesen éri el.
A magashegyi és száraz élőhelyeken élő guanakó különösen jól tudja hasznosítani az elérhető növényi táplálékot. Az Atacama-sivatagban élő állománya a tápanyagot és a vizet is a kaktuszok elfogyasztásából nyeri. Ragadozói a jaguár és a puma, de a csikókat kisebb ragadozók is elkapják. Gyapja különösen értékes a puhasága és melegsége miatt, ezért farmokon is tartják, de vadásszák is. A dél-amerikai indián őslakosok már közel 2 500 évvel ezelőtt háziasították, így alakult ki a láma.
Guanakó
(Lama guanicoe)
Rend:
Párosujjú patások (Artiodactyla)
Család:
Tevefélék (Camelidae)
Élőhelye:
Dél-Amerika, az Andok száraz hegyvidékei.
Testtömege:
80-120 kg
Testhossza:
150-215 cm
Tápláléka:
bokrok levelei és fűfélék, de zuzmókat, gombákat, virágokat és kaktuszokat is fogyaszt.
Szaporodása:
közel egyéves vemhesség után 1, ritkán 2 utód születik.
Élettartama:
akár 30 évig is élhet.
Természetvédelmi besorolás: 
Ismertető:
Gondolta volna?
A Miskolci Állatkertben : Az Andok hegyeiben akár 4 000 m magasságban is előfordul, ahol már alacsony a levegő oxigéntartalma. Vérében ezért különösen magas a vörösvértestek száma: négyszer több, mint az emberi vérben.
Négytagú guanakó-csapatunk közül ketten állatkertünkben jöttek a világra: a csődör 2009-ben, míg a kanca 2003-ban. A csapatban élő további két kanca a Kassai Állatkertből érkezett 2017-ben, egyéves korukban. Kifutójuk, amelyben nagy marákkal és nandukkal élnek társbérletben, a dél-amerikai pampák életközösségébe nyújt bepillantást.