A felnőtt példányainak páncélja átlagosan 30 cm körüli nagyságúak, a hímek 22-30 a nőstények 27-40 cm közötti méretűek. A fejükön és nyakukon hosszirányú vékony sárga sávok találhatóak. A hátpáncélja barna, olívabarna színű, amelyen gyakran koncentrikus körök és "C" alakú mintázatok találhatók. Ha a páncél száraz, akkor ez a mintázat nehezebben észlelhető. A haspáncélon sötét foltok vannak, amelyek azonban idővel elhalványulhatnak.
A hieroglifás ékszerteknősök szeretnek napfénytől felmelegített köveken vagy fadarabokon sütkérezni, gyakran más vízi teknősökkel együtt, időnként egymásra halmozódva, de ha megzavarják őket, gyorsan a vízbe menekülnek. Nappali életmódot folytatnak, a felkelő nap melegére ébrednek fel és indulnak táplálkozni. Vízben és szárazföldön is meglepő sebességgel mozognak, úszóhártyás lábaikkal remekül úsznak erősebb áramlatban is. Előfordul, hogy egyik édesvízből a másikba költöznek, de sokuknak kialakul a saját, meglehetősen nagy kiterjedésű területe, melyet aztán ritkán vagy egyáltalán nem hagy el. A vízben alszanak, a növényzet alá rejtőzve. A melegebb területeken élők egész télen aktívak, a hűvösebb területeken azonban két hónapig is terjedő téli álmot alszanak a víz alatt, az iszapba rejtőzve. Ezalatt nem vesznek levegőt, de a vízből képesek oxigént felvenni, a kloákájukon át. Éjszakai vagy téli álmuk idején igyekeznek jól elrejtőzni. A vízben nehezen lehet rájuk akadni, mivel képesek a víz alatt is lélegezni; emiatt viselkedésükről keveset tudni.