Kék és vörös színű, felfújható toroklebenyéről kapta a nevét. A hímnek vöröses-barnás színű tollazata van, fehér vízcsepp alakú mintázattal. Udvarláskor a hím toroklebenyét felfújva és a szeme fölötti, szintén kék színű, szarvszerű bőrnyúlványát felmeresztve lejt násztáncot a szürkésbarna tollazatú tojó előtt. A kéktorkú tragopán – elsősorban a talajon költő fácánfélék többségétől eltérően – bokrokra, alacsony fákra rakja gallyakból álló fészkét. A tojó májusban rakja le barna pöttyös tojásait, melyeket egyedül költ ki.
A kéktorkú tragopán magányosan vagy párban él. Napközben a talajon keresi táplálékát, éjszakára felgallyaz. Ez általában jellemző a tyúkalkatúakra, amely azt jelenti, hogy a nappal talajon mozgó állat éjszakára feltelepszik a fák vagy bokrok ágaira, hogy ott pihenjen a ragadozóktól biztonságban. Természetes ellenségei: macskafélék, cibetmacskafélék, kígyók, de sok fészket a szajkók fosztanak ki. Az élőhelyén lévő rododendron- és bambuszerdők irtása, a mezőgazdasági területek terjeszkedése és az állat vadászata miatt egyedszáma csökken.
Kéktorkú tragopán
(Tragopan temminckii)
Rend:
Tyúkalakúak (Galliformes)
Család:
Fácánfélék (Phasianidae)
Élőhelye:
Ázsia, a Himalája 900-3500 m magas keleti vonulatainak erdői.
Testtömege:
1-1,5 kg
Testhossza:
58-64 cm
Tápláléka:
növények virágai, levelei, magvai és bogyói, alkalmanként rovarok.
Szaporodása:
3-5 tojást rak, a csibék 26-28 nap alatt kelnek ki.
Élettartama:
20-25 év.
Ismertető:
Gondolta volna?
A Miskolci Állatkertben : Párzási időben a kakas emberi hanghoz hasonló hangsorozatot hallat, ami a sorozatban előrehaladva egyre magasodik.
Kéktorkú tragopán párunk 2012-ben érkezett Miskolra: a kakas a Krakkói, míg a tojó az Ostravai Állatkertből. 2014. óta minden évben csibéket is nevelnek nálunk.