Legszembetűnőbb jellegzetessége a teste hátoldalának nagy részét beborító bőrpáncél, mely az irha elcsontosodásával alakul ki. A páncél védi a hátát, a nyakát és a fejét a ragadozókkal szemben. A hátpáncél középső szakaszát 7-8 mozgékony öv alkotja. A hasoldalon bőre lágy. A legtöbb tatufajtól eltérően az övek között és hasán hosszú szőrszálakat visel. Nappal és éjjel egyaránt aktív. Többnyire magányosan él. Erős karmaival nagyon jól és gyorsan tud ásni: így keresi táplálékát, és a ragadozók ellen is ez segíti a menekülésben. Orrában bőrredők találhatók, melyek a föld alatt is megóvják az állat tüdejét az apró talajszemcséktől. Szaglása különösen jó, látása azonban gyenge.
A nőstény földalatti üregben hozza világra gyorsan fejlődő utódait, akik féléves korukra elérik a felnőtt méretet, és 9 hónaposan ivaréretté válnak. Vadon élő állománya nincs veszélyben, védelem alatt nem áll. Élőhelyén az emberek húsáért vadásszák, páncéljából táskákat, hangszereket, és egyéb használati tárgyakat készítenek.
Nagy szőröstatu
(Chaetophractus villosus)
Rend:
Páncélos vendégízületesek (Cingulata)
Család:
Övesállatok (Dasypodidae)
Élőhelye:
Dél-Amerika déli része, száraz füves területek és félsivatagok.
Testtömege:
2-4 kg
Testhossza:
26-34 cm
Tápláléka:
mindenevő, kisebb állatokat és különféle növényi táplálékot egyaránt fogyaszt.
Szaporodása:
2 hónapos vemhesség után általában 2 utód születik.
Élettartama:
20-23 év.
Természetvédelmi besorolás: 
Ismertető:
Gondolta volna?
A Miskolci Állatkertben : Gyakran előfordul, hogy napokra beássa magát egy elhullott állati tetem alá, és közben a döghúst, valamint a benne élő férgeket fogyasztja.
Állatkertünk első nagy szőröstatuja 2010-ben érkezett. A jelenlegi állatok közül a nőstény, Bolita állatkertünkben született 2014-ben, míg párja, aki gondozóitól a Bozont nevet kapta, 2016-ban Lengyelországból, Chorzówból érkezett.
Örökbefogadója:
Helyes Viola
Pásztor-Kozma Márton