A „szakállas” jelzőt a toroklebenyén lévő tüskés pikkelyeiről kapta. Színe elterjedési területenként változik a vörösestől a sárgán át az egészen sötét barnáig, rajta sötétebb mintázattal. Nappali életmódúak. Fajtársaikkal szemben agresszívek, ilyenkor toroklebenyüket felfújják.
Szakállas agáma
(Pogona vitticeps)
Rend:
Pikkelyes hüllők (Squamata)
Család:
Agámafélék (Agamidae)
Élőhelye:
Ausztrália középső és keleti területein széles körben elterjedt.Sivatagokban, száraz erdőkben és bozótosokban fordul elő.
Testhossza:
40-60 cm
Tápláléka:
Mindenevők, mivel táplálékban szegény élőhelyen él, így nem válogatós. Mindenféle rovart, de akár rágcsálókat és nála kisebb más gyíkokat is zsákmányul ejt. Emellett azonban növényi eredetű táplálékot is nagy mennyiségben fogyaszt.
Szaporodása:
Párzási ideje szeptembertől márciusig, az ausztrál tavasz és nyár ideje alatt tart. A nőstény maga ásta üregbe rakja le egyszerre mintegy 20 tojását. Az utódok a hőmérséklettől függően 2-3 hónap alatt kelnek ki a tojásból.
Természetvédelmi besorolás: 
Ismertető:
Gondolta volna?
A szakállas agáma a hüllők közül az egyik leggyakrabban tartott házi kedvenc, melyet leginkább a nyugodt természete miatt kedvelnek.
Örökbefogadója:
Szakállas agámáinkkal oktatótermünkben találkozhatnak látogatóink.