A párzási időszakban 10-15 fős csoportban, a párzási időszakon kívül nagy csapatban él, amelyet akár 1 000 madár is alkothat. Egy-egy ilyen nagy csapat több száz kilométerre is elvándorol szaporodási helyétől. Ekkor is a nyílt területet kedveli, az erdőt többnyire kerüli. Hegyvidéki területen egészen 2 000 méteres magasságig előfordul. Táplálékát gyakran a talajon keresgéli.
Előszeretettel költ sziklahasadékban vagy homokkőbe vájt üregben, ezért üregi papagájnak is nevezik. Külön fészket nem készít, a 80-250 cm hosszú üreg sziklás-homokos talajára rakja le tojásait. A költési idő alatt a tojót a hím eteti, amúgy a nőstény és a hím madarat külsőleg nem lehet egymástól megkülönböztetni. A kikelő fiókák 2 hónap után kirepülnek. Bár állománya egyelőre nincs veszélyben, az eredeti élőhelyéről történő kereskedelmét ma már szabályozzák. Míg Chilében védelem alatt áll, addig a szomszédos Argentínában a mezőgazdasági területek kártevőjeként ismerik.
Sziklapapagáj
(Cyanoliseus patagonus)
Rend:
Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család:
Papagájfélék (Psittacidae)
Élőhelye:
Dél-Amerika déli területén füves és fás szavannák.
Testtömege:
250-390 g
Testhossza:
45-47 cm
Tápláléka:
magvak, gyümölcsök és levelek.
Szaporodása:
2-5 tojást rak, amelyből 24-25 nap alatt kelnek ki a fiókák.
Élettartama:
18-30 év.
Ismertető:
Gondolta volna?
A Miskolci Állatkertben : Legnagyobb költőhelyükön végzett kutatás bizonyította, hogy egy sziklapapagáj annál vonzóbb az ellenkező nemű egyed számára, minél nagyobb a hasán lévő vöröses folt. A költés során azok a párok bizonyultak a legsikeresebbnek, amelynél mindkét madárnak nagy foltja volt.
Népes sziklapapagáj kolóniánk a Dél-Amerika-röpdében más papagájfajok, nandaj-papagájok és pávua aratingák társaságában élnek.
Örökbefogadója:
Szabó-Osváth Menyhért