Nevével ellentétben nem mindig zöld színű: a fiatalok élénkebb színűek, a felnőtt állatok lehetnek barnás vagy szürkés színűek is hangulatuktól és hőmérséklettől függően. A hímek udvarláskor narancsszínű árnyalatot öltenek. Ilyenkor erősen védik területüket is. A nőstény 2 hónappal a párzást követően rakja le tojásait laza, gyakran homokos talajba ásva. A lerakott tojásoknak mindössze 30-35%-a kel ki a sikertelen megtermékenyítés és a ragadozók fészekrablása következtében. A 17-25 cm-es hosszal, átlag 12 g-os súllyal kikelő kis leguánok három-ötéves korukban válnak ivaréretté.
A fák lombkoronájában él. Ragadozó elől menekülve gyakran a vízbe veti magát, mivel nagyon jól úszik. Ha veszélyben érzi magát, más gyíkokhoz hasonlóan farkát el tudja veszíteni, majd helyette újat növeszt. Ellenségei a ragadozó madarak és fán élő emlős ragadozók. Állománya nincs veszélyben, de az orvvadászat és az élő állatok illegális kereskedelme megtizedeli.
Zöld leguán
(Iguana iguana)
Rend:
Pikkelyes hüllők (Squamata)
Család:
Leguánfélék (Iguanidae)
Élőhelye:
Közép-Amerika és Dél-Amerika trópusi esőerdeiben szinte mindenhol előfordul.
Testtömege:
4-8 kg
Testhossza:
farkával együtt elérheti a 2 métert.
Tápláléka:
gyümölcsök, virágok, levelek, a fiatalok nagy mennyiségben fogyasztanak rovart is.
Szaporodása:
egyszerre 25-65 darab tojást rak, amelyből 90-120 nap alatt kelnek ki a kis leguánok.
Élettartama:
12-20 év.
Természetvédelmi besorolás: 
Ismertető:
Gondolta volna?
A Miskolci Állatkertben : Közép- és Dél-Amerikában a leguán az őslakosok számára már 7 000 éve fontos táplálékforrás, ezért a „fák csirkéjének” is hívják. A Karib-tenger szigetvilágára is feltehetően az ember közbenjárásával, táplálékként jutott el.
Trópusi-házunkban látható egy termetes hím zöld leguán.