A kulán az ázsiai vadszamárnak az egyik legnagyobbra növő, Közép-Ázsiában honos alfaja. Világossárgás szőrzetén sötét csík húzódik a gerinc mentén a sörényétől a farkáig. Elsősorban hajnalban és alkonyatkor aktív, amikor élőhelyén a hőmérséklet alacsonyabb. A nőstények és utódaik kisebb csordákat alkotnak. A csődör magányosan él. Párzási időszaka áprilistól októberig tart. A csikó a következő évnek ugyanezen szakában jön a világra. Több mint egy évig szopik, és kétéves korában hagyja el anyját. Ragadozói a farkasok, amelyek elől futva menekül. Mérések szerint ilyenkor akár közel 70 km/h sebességgel képes száguldani.
Fennmaradását veszélyezteti élőhelyének mezőgazdasági területté alakítása, a táplálékért való versengése a legeltetett háziállatokkal, és húsáért való illegális vadászata. Legfeljebb 2000 felnőtt egyede élhet Türkmenisztán, Üzbegisztán és Kazahsztán sztyeppéin. Az európai állatkertek tenyészprogram (EEP) keretében szaporítják, hozzájárulva fennmaradásához.
Kulán
(Equus hemionus kulan)
Rend:
Páratlanujjú patások (Perissodactyla)
Család:
Lófélék (Equidae)
Élőhelye:
Közép-Ázsia félsivatagi és sztyeppi területei.
Testtömege:
200-240 kg
Testhossza:
200-250 cm
Tápláléka:
fűfélék és bokrok hajtásai.
Szaporodása:
11 hónapos vemhesség után 1 csikó jön a világra.
Élettartama:
vadon 12-14, állatkertben akár 26 évig élhet.
Természetvédelmi besorolás: 
Ismertető:
Gondolta volna?
A Miskolci Állatkertben : Az ázsiai vadszamarat félszamárnak is nevezik. A korábbi, anatómiai alapú állatrendszertanban ugyanis a lovak és a szamarak közötti átmeneti állatcsoportnak tekintették a fajt. Ma már tudjuk, hogy genetikailag közelebb állnak a szamarakhoz, mint a lovakhoz.
Állatkertünk 1993. óta foglalkozik kulánok tartásával. Jelenleg három egyed alkotja a csapatot, amelyekkel mi is részt veszünk a kulánok európai tenyészprogramjában. A csődör 2008-ban a Kassai Állatkertből érkezett, míg a két kanca mindegyike a Pozsonyi Állatkertből került hozzánk 2018-ban és 2020-ban.
Örökbefogadója:
Laczkovich Gergely