Mindkét nevét feltűnő megjelenéséről kapta. Fekete alapszínű szőrzete ugyanis a szája és orra körül fehér, míg a hasoldalán élénkvörös. Családi közösségekben él, melyet a szülők és utódaik alkotnak, így átlagosan 4-6, ritkán akár 10-12 fős csapatokban járják az erdőt. Területüket szagjelekkel és hanggal jelölik, így a jelzéseket érzékelve a csapatok elkerülik egymás territóriumát. Gyakran más karmosmajmok csoportjaival közösen keresnek táplálékot. A nap nagy részében aktívak. Hegyes karmaikkal gyorsan futnak a fák törzsein és ágain.
A kölykök nevelésében az idősebb utódok is segítenek a szülőknek. A szoptatáson kívül a hím állat és az idősebb testvérek hordozzák magukon a kölyköket, az anya csak a szoptatás idejére veszi át őket. 1-2 éves korukban válnak szüleiktől függetlenné, de csak 2-4 éves korukban alapítanak saját családot. Ellenségei különféle ragadozó emlősök, madarak és kígyók. Állománya stabil, nem veszélyeztetett, de élőhelyén is jellemző az esőerdők irtása, így természetes élőhelye szűkül. Állatkerti állományáról Európai Törzskönyvet vezetnek.
Fehérajkú tamarin
(Saguinus labiatus)
Rend:
Főemlősök (Primates)
Család:
Csuklyásmajomfélék (Cebidae)
Élőhelye:
Dél-Amerikában az Amazonas-medence nyugati részének esőerdei.
Testtömege:
450-575 g
Testhossza:
23-29 cm
Tápláléka:
elsősorban gyümölcsök és egyéb növényi részek, valamint rovarok és fák nedvei.
Szaporodása:
5 hónapos vemhesség után többnyire 2 utód születik.
Élettartama:
általában 10-12 év.
Természetvédelmi besorolás: 
Ismertető:
Gondolta volna?
A Miskolci Állatkertben : Az utódok hordozása elsősorban a hím feladata. A nőstény eközben a család területéhez tartozó fákat jelöli meg illatanyagával.
Fehérajkú tamarinunk 2013. óta él állatkertünkben. Lengyelországból, az Opolei Állatkertből érkezett. Trópusi-házban lévő férőhelyét a vad tengerimalacokkal és a bolíviai éjimajmokkal osztja meg.